Hogy pusztuljon minden, ami MÉG magyar?

Gyurcsány: az ország legintenzívebb reformkorszaka következik
2006. május 8 FigyelõNet, MTI

Megkezdõdött hétfõn a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos, 175. közgyûlése; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akadémikusoknak írt, az ülés megnyitóját követõen felolvasott levelében azt hangsúlyozta, hogy új Magyarország felépítése elõtt állunk ma, és ez most nemcsak történelmi kényszer, de végre történelmi lehetõség is.

A miniszterelnök levelében azt ígérte: az új kormány nem pusztán folytatja azt, amit az elmúlt másfél évben megkezdett, hanem ennél jóval többet kíván tenni. "Az elõttünk álló esztendõkben Magyarország legintenzívebb reformkorszaka következik" – mutatott rá.

A kormányfõ szerint ahhoz, hogy az uniós fejlesztési forrásokat a lehetõ leghatékonyabban használhassa fel az ország, az állam mûködését "mélyrehatóan" meg kell változtatni "a nagy elosztórendszerektõl kezdve az oktatáson át egészen az új gazdasági preferenciák kijelöléséig".

Csak egy új állam (lásd: teljesen idegenek által kisajátított, nemzeti javakat  felvásárolt "Ady-nemzedék" állama! – tj) képes hatékonyan szolgálni az új Magyarország céljait (?) – állapította meg a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy érdeklõdéssel várja az akadémiai reform lépéseit, melyrõl korábban az Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter beszélt.

A magyar kutatás-fejlesztésnek (K+F) alkalmazkodnia kell a világ kihívásaihoz, ha ez nem történik meg, Magyarország még hátrább sorolódik a világ ranglistáján – hangoztatta az ünnepi közgyûlésén Vizi E. Szilveszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ országait már nem katonai erejük vagy lélekszámuk alapján rangsorolják, hanem szellemi tõkeerejük szerint. A tudás, a szellemi tõke felértékelõdött – mondta, utalva arra, hogy ennek jelentõségét az Európai Unió is felismerte, ezért a 2007-ben kezdõdõ keretprogramjában a kutatásokat "fokozottan" akarja támogatni.

Közölte: úgy látja, megváltozott a kutatás szerepe a gazdasági folyamatokban, és világszerte szorossá lett a kutatás és a gazdaság kapcsolata. Nekünk is változnunk kell – fogalmazott a testület elnöke, aki szerint az Akadémiának a többi közt azért van szüksége a megújulására, mert mint mondta, jelenlegi döntési rendszere lassú, bizottsági rendszere pedig "elmossa a világos felelõsségeket".
Közölte: olyan reformokat tart szükségesnek, amelyek a minõséget, a teljesítményarányos támogatást és a társadalmi-gazdasági hasznosságot szolgálják.+++

Explore posts in the same categories: Társadalom

%d blogger ezt kedveli: