Kissinger Gyurcsánnyal tárgyalt!

:: Hazai Levél – Értesítem a kedves olvasókat, hogy Budapesten járt Henry Kissinger és Gyurcsánnyal tárgyalt! Miért? Ki hallott róla? Az eseményt a fővárosban nem tartották fontosnak. Aztán a látogatásnak megvolt ám a hatása, mert másnap az Euró árfolyama 5 forinttal emelkedett! Érdekes, nem?

Magyar Nemzet Online – A parlamenti dolgozószobájában fogadta Gyurcsány Ferenc Henry Kissingert, Richard Nixon elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját, majd késõbb külügyminiszterét. Az egykori külügyminiszter kerülte, hogy a magyar belpolitikáról beszéljen. Helyette bírálta Európát. A találkozót Henry Kissinger kezdeményezte, — mondta László Boglár, a miniszterelnök szóvivõje.

Kissinger és a magyar kormányfõ közel egy órát kávézgattak, beszélgetésük olyan közvetlen stílusú volt, mint a miniszterelnök Blog-ja, — fogalmazott a szóvivõ. László Boglár közlése szerint globális ügyekrõl beszélgetett a két politikus. Arra a kérdésre, hogy a hazai választásokról, a magyar külpolitikáról és a határon túli magyarok helyzetérõl volt-e szó, azt felelte, hogy nem, mindössze gratulált a vendég a választási gyõzelemhez. Nagyon picit szóba került a magyar-amerikai viszony, Kissinger arra volt kíváncsi, hogy miként értékeli azt Gyurcsány, — mondta a szóvivõ, aki szerint teljes volt az egyetértés abban, hogy évek óta kiváló a két szövetséges […?] kapcsolata. A kormányfõ Blog-jának ide vonatkozó bejegyzésében errõl nem lehet olvasni, ellenben Európa és Amerika viszonyáról hosszabban írja Gyurcsány, hogy mit gondol errõl Kissinger.

Azt mondja, hogy "Európának és Amerikának nem egymással kellene foglalkoznia, hanem észre kellene venni, hogy hihetetlen tempóban erõsödik Ázsia. Egyre inkább Ázsia diktálja majd a versenyt (…) büszkék vagyunk ugyan arra, amit eddig elértünk, de ez a büszkeség nem lesz elég ahhoz, hogy a következõ évszázadban is érvényesítsük mindazt, amit mi képviselünk a világ gondolkodásában, kultúrájában" írja a miniszterelnök.

Gyurcsány, a Kissingertõl elhangzottakkal kapcsolatban idézi még a tanácsadó közismerten kritikus véleményét Európáról. – "Mi európaiak folyamatosan csak ki akarunk venni a közösbõl. (…) Kissinger szerint amíg el vagyunk foglalva magunkkal, addig a világ elrobog mellettünk. Aztán legfeljebb úgy járunk, mint sok letûnt kultúra, sok letûnt nemzet, amelyek képtelenek voltak megérteni, hogy a világot lehet, a világot tudjuk befolyásolni, de nem tudjuk a képünkre formálni," — olvasható a blogban.

[Pedig vannak népek, amelyek tűzzel-vassal azon munkálkodnak, hogy a világot ne csak befolyásolják, hanem egyenesen a képükre formálják! Kár, hoyg a robogó világban a budapesti miniszterelnök  – tj]

A találkozó nem négyszemközti volt, azon részt vett Somogyi Ferenc külügyminiszter, George H. Walker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Simonyi András washingtoni magyar nagykövet, valamint a kormányfõ külpolitikai fõtanácsadója is. Henry Kissinger egy cég meghívására töltött néhány napot Budapesten írja az origo.hu. Meg szerettük volna kérdezni László Boglártól, hogy pontosan melyik cég hívta meg Kissingert, ám a miniszterelnök szóvivõje ezidáig elérhetetlennek bizonyult. /Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2006/

ADDENDUM

Hazánkért Online, 2006. május

A bizottságok
Az agytrösztök az intellektuális erõt, a különbözõ bizottságok pedig a végrehajtó hatalom képviselõit tömörítik. A különbözõ bizottságok közül két olyan szervezetet célszerû megemlíteni, ahol a világpolitika formálódik. Az egyik ilyen az 1921-ben alapított Council on Foreign Relation (www.cfr.org ), amelynek mintegy 2000 tagja David Rockefeller elnökletével az amerikai üzleti és politikai elitet tömöríti. A testület rendkívül széles körû elemzõ és értékelõ munkát végez, tagjai irányítják, befolyásolják az amerikai üzleti és politikai életet, a sajtót és hírközlõszerveket. Tehát az amerikai és a világpolitikát meghatározó döntések jelentõs része itt születik.

A másik a Zbigniew Brzesinski kezdeményezésére és ugyancsak David Rockefeller támogatásával 1973-ban létrehozott Trilateral Commission – Háromoldalú Bizottság (www.trilateral.org ), amelyben Amerika, Európa és Japán vezetõ üzletemberei, politikusai, politikai elemzõi vesznek részt.

Világpolgárok a Bilderberg-találkozón
Jelenleg talán éppen a Trilaterális Bizottság az, amely a globalizáció menetrendjének legfõbb irányítója és támasza. Ugyanakkor már õk is érzik azt a kihívást, amelyet a civil mozgalmak megjelenése jelent kissinger.jpga gazdasági globalizációval szemben. A Trilaterális Bizottság 2000. áprilisában, Tokióban megtartott ülésén, míg Henry Kissinger [kép: a P2 szabadkõmûves páholy elit tagja] az USA külpolitikai szerepérõl beszélt a globalizálódó világban, C. Fred Bergsten az USA Világgazdasági Intézetének (Institute for International Economics) igazgatója, az USA Pénzügyminisztériumának korábbi magas rangú vezetõje, elõadásában a globalizáció-ellenes mozgalmakkal foglalko-zott. Felhívta a figyelmet e mozgalmak erõsödésére és határozott ellen-lépéseket sürgetett:

,, Nekünk, a saját országunkban, de közösen a Trilaterális Bizottságban és hasonló csoportokban együttmûködve is alapvetõ, hogy a fenyegetést komolyan vegyük, és sokoldalú programokat dolgozzunk ki a növekvõ kritikával szemben.”

A globalizáció elõretörése nem lehetett volna ilyen sikeres a hatalmas médiatámogatás nélkül, amely a folyamatot olyan ellenállhatatlan történelmi törvényszerûségnek mutatja be, mint Marx a társadalmi rendszerek fejlõdését, azzal a különbséggel, hogy a végállomás nem a kommunizmus, hanem a globális kapitalista világgazdaság.

 Miért veszélyesek a nemzetek nevében határozatokat hozó szabadkõmûves szervezetek? Egyre jobban növekszik a bizonyítékok száma, amelyek arra mutatnak, hogy az emberiséget a politikai és gazdasági hatalom legfelsõbb központjaiból, egy világot átfogó, diktatórikus jellegû, marxista-leninista társadalomba igyekeznek szorítani. Elképesztõ, hogy ezt a diktatúra felé való sodródást, amely egyértelmûen az emberi szabadság megsemmisítésének csíráit hordozza magában, éppen szabad országok politikusai agyalták ki. Õk a kezdeményezõk, az elõmozdítók és végrehajtók a világ gazdagaival karöltve.
Céljuk: az egész világra kiterjedõ, magán kézben nyugvó pénzügyi hálózat kiépítése, amely lehetõvé teszi a diktatórikus egyeduralmat minden egyes ország politikai rendszerén és gazdasági életén.

A tájékozottabbak már tudják, hogy igenis létezik összeesküvés, amely különbözõ címeken ismeretesek: Illuminati, Szabadkõmûvesség, Kerekasztal (Round Table), a Milner Group, a Committee of 300 (A Háromszázak Bizottsága), Olympians, Club of Rome.

Tanúi vagyunk olyan hatalmas világméretû összeesküvésnek, amelynek tagjai genetikailag (örökléstan) rokonságban állnak egymással. Közéjük tartoznak a világ leggazdagabbjai, különbözõ országok korlátlan hatalmú politikai vezetõi, az üzleti világ kiválóságai… akiknek egyetlen céljuk az EGYVILÁG KORMÁNY megvalósítása. A nemzeti jellegû államokat megfosztják függetlenségüktõl és eltörlik országhatáraikat. Céljuk: miután bolygónkon az emberiség felett megalapozták maguknak a teljes hatalmat, lecsökkentenék a világ lakosságának a számát 5.5 milliárdra.

Tehát ilyen körülmények mellett, valóban teljesen mindegy, hogy a szabadságra és emberi életre vágyó emberek melyik pártra szavaznak. Valamennyi „megválasztott” politikust még mielõtt parlamentbe kerülne elõször az Új Világrend választja meg. Ez így van már manapság minden országban! Igazi nemzeti érzelmû egyén egyszerûen nem is kerülhet olyan vezetõségi helyzetbe, ahol valóban a nemzet érdekeit képviselné. Olyan nincs, hogy „szabad és demokratikus választás” akkor, amikor elõttünk már valamilyen titkos érdekhatalom tagjai a színfalak mögött nekünk elhatározták, hogy mi kikre szavazhatunk.

Explore posts in the same categories: Társadalom

%d blogger ezt kedveli: