’…A sátán elszabadult, s tombol..’

’…A sátán elszabadult, s tombol..’
Nem is lehetne jobban megfogalmazni, ha csak Vörösmarty nem fogalmazta meg ezt jobban, illetve csak ’ékesebben’ kereken 160 évvel ezelőtt! Igen: ’’Az ember fáj a földnek’’ írta, … s látva a libanoni bombázásokat, a rengeteg ártatlan civil-áldozatot, melynek több mint egy harmada gyerek, s a partoknál az olaj-katasztrófát: IGEN, FÁJ, NAGYON !

A jövő talán elkeserítőbb a világra nézve, mint valaha… Bár ha ilyesmit érzett Vörösmarty 1846-ban, akkor lehet, hogy ’’soha nem is volt jobb? ’’ Vörösmarty még a 48-49-es események előtt írta a versét, a tények aztán csak Őt igazolták.

Már ott tartunk, hogy a híradók egységes hatásvadászó hazugság halmazához sokszor nincs türelmünk, szinte csak az időjárás iránt érdeklődünk. Nem könnyű itthon az élet ebben a 35 fok környéki viharokkal, zivatarokkal ’tűzdelt’ kánikulában. /P.M./

vorosmarty2.jpgVörösmarty Mihály:

EMBEREK
(részlet)
Istentelen frigy van közötted,
Ész és rossz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat.
S állat vagy ördög, düh vagy ész,
Bármelyik győz, az ember vész:
Ez őrült sár, ez istenarcú lény!
Nincsen remény!

Az ember fáj a földnek: oly sok
Harc – s békeév után
A testvérgyűlölési átok
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanul,
Nagyobb bűnt forral álnokul.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény:
Nincsen remény! nincsen remény!
(1846. május előtt)

Explore posts in the same categories: HAZAI LEVÉL, Társadalom

%d blogger ezt kedveli: