Szabadságharc – ellenforradalom

Thürmer: “1956-ban ellenforradalom volt, az ítéletek törvényesek”
2006. október 9. — MNO — “Ne fordítsanak közpénzt 1956 ötvenedik évfordulójának megünneplésére!” – szorgalmazta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, aki “ellenforradalomnak” nevezte az akkori történéseket.

Olyasmit – például március 15-ét – kell ünnepelni, amiben van közmegegyezés, de ’56 megítélésében „nincsen megközelítőleg egységes vélemény sem – mondta Thürmer Gyula megjegyezve, emiatt nem kellene ünnepségekre költeni. Itt a szemléletről van szó – válaszolta egy kérdésre, hozzátéve, egyik-másik kórház és egyik-másik iskola is jobban járna, ha a megemlékezések helyett megkapnák ezt az összeget. Azt hangsúlyozta, hogy az ’56-os események az alacsony életszínvonal és a demokrácia számtalan megsértése kiváltotta „népi elégedetlenség miatt kezdődtek”, később azonban ellenforradalomba fordultak.

A Munkáspárt elnöke hangot adott azon véleményének, hogy 1956 után „Magyarországon egy fennálló rend törvényei alapján hoztak ítéleteket”, megjegyezte azonban, helytelenítik ilyen ügyekben a halálbüntetés kiszabását. /MTI/

Megjegyzés – természetesen az őskommunista Thürmernek két választása van: 1. hallgat, mint a sűlthal az 50. évfordulón, vagy 2. ugyanúgy nyilatkozik, ahogy az elmúlt évtizedekben. Hogy mondják? Ha hallgattam volna, bölcs maradtam volna. Abban viszont igaza van, hogy “’56-ban ellenforradalom volt”, ami tagadhatatlanul az ő “1917-es bolsevista-forradalmuk” ellen történt!– Nem “forradalom és szabadságharc” volt,ahogy ezt a két szót olyan aljas módon összekötötték a hatalomátmentésük hajnalán. A diktátori rendszer “törvényes ítéletei” pedig a megszálló szovjet horda nyugati szövetségeseinek, pontosabban az Egyesült Államoknak köszönhetők.

Nem hagyható szó nélkül, hogy 1990 óta, történtek hazánkban, sorozatban (!) olyan idegen népcsoport megemlékezései és ünneplései, (magyar adófizetők pénzéből,) amelyeket egyáltalán nem egységes vélemények szerint rendeztek, mégis megrendezték! Akkor Thürmernek nem jutottak eszébe a magyar iskolák és a kórházak? — 1956-ban a “népi elégedetlenség” (sokkal inkább reménytelenség, elkeseredettség, félelem) a Thürmer által hűségesen szolgált rabló- és népgyilkos kommunizmus véressé vált eredménye volt. A népidemokrácia ellenségeit — mint a 150 tizenéves “ellenforradalmárt” — puskagolyókkal és az ÁVH-ÁVÓ pincéiben józanították ki!

Ezt írtam hat évvel ezelőtt:
“1956-ról félrevezető és megtévesztő az 1989 óta helytelenül használt “forradalom és szabadságharc” kifejezés, mert egykalap alá veszi az enyhülési folyamatot és az elnyomott magyarság szabadságharcát. 1956 valóban “ellenforradalom” volt, mert a Marx Mordechai által meghirdetett bolsevista “forradalom” ellen kelt fel a magyar nép.
1956-ban a magyar szabadságharcosok “ellenforradalmárok” voltak, mert szembefordultak azzal a forradalommal, amely 1917-ben Oroszországot rabszolgasorba döntötte, és rémuralmát ráerőszakolta az emberiségre.” tj /tovább/

Explore posts in the same categories: szabadságharc

%d blogger ezt kedveli: