Válasz a "Rendkívüli bolygóállás" c. közleményre

Hazai Levél
Tisztelt Mindenki! — Elnézést, hogy választ írok erre a levélre, de már sokadik helyről kapom meg, és kikívánkozik a véleményem. Személyem nagy támogatója a nemzeti összefogásnak. Bízom és hiszem, hogy egyszer megvalósul. Azt is gondolom, hogy a megvalósuláshoz elõször bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, és ezek a feltételek, nem a bolygóállások megvalósulása.

Ma, hazánkban korlátozva van az őszinte beszéd! Se a médiában, se máshol nem megengedett bizonyos témák feszegetése. Az önvizsgálat, a bocsánatkérés, ma nem tartozik a divatos tevékenységek közé. Ha valaki lebukik, akkor azt a média hősnek állítja be, aki legalább bevallotta. Sajnos már a bevallás, önvizsgálat és bocsánatkérés szavak alatt sem ugyan azt értjük. Nálunk otthon a bevallás úgy néz ki, hogy az “elkövető”, nem kényszer hatására, hanem önvizsgálat után, lelkiismereti okokból az érintettek elé áll és bevallja tettét. Bocsánatot kér, és jóvá teszi korábbi helytelen cselekedetét és annak következményeit! A mai vezetésben ez elképzelhetetlen. Csak a másikra-mutogatás megy, mint az oviban, ahol a gyerekek még nem tanulták meg a becsületes magatartást.

De talán nem is ez a legnagyobb akadálya a kibékülésnek, a nemzeti egység megteremtésének, hanem az igazszólás hiánya. Ez onnan indul, hogy maga a párt és a média is tagadja, miszerint az MSZP az MSZMP utódpártja lenne. Pedig az! Az általa képviselt eszmék, pedig nem szociálisak, hanem a külföldi nagytőkét támogatják. Nem derül az sem ki, kik alkotják az SZDSZ gárdáját. Nem lehet róla beszélni. Az MDF idei teljesítményét is megmagyarázza a média, hogy párt szempontból érthető.

Arról senki sem beszél, hogy esetleg egy párt, funkcióját tekintve nem öncélú, hanem a választókat szeretné képviselni, vagy tévedünk? Arról sem szól senki, hogy a FIDESZ, vajon miért nem buktatott a közelmúltban kormányt? Vajon miért nem lehet ezekrõl a dolgokról beszélni? Miért baj, ha a valóság titokban marad? Azért, mert tudott dolgok ezek és a hasonló sumákságok, csak nem nyilvánosak, hivatalosak. Így az ebbõl adódó vétségek sem hivatalosak, nem nyilvánvalóak. Amit pedig homály fed, azért nem lehet bocsánatot kérni, azt nem lehet jóvátenni. És amíg ez nem történik meg, addig a megbocsátás sem őszinte és teljes, hanem csak látszat ügy, mint az ok maga. Tényfeltárás, bevallás, bocsánatkérés nélkül, nincs jóvátétel, és lelki béke se! Nem lehet a múlt dolgait egyszerûen a szõnyeg alá seperni! Nem lehet, hogy lemondjunk a valóság megismeréséről, mert az ilyen ingoványra épített vár falai nem lesznek biztonságosak! Egy kisebb földalatti mozgás összedönti a bástyáit. Bizonyos lépések nem megkerülhetők!

Húsvétkor, arámi nyelven a pászka ünnepén, amely jelentése átmenet, az áthaladást ünnepeljük. Átmenetet, áthaladást a halálon, a feltámadásba. Egy másik nép nyelvén ez peszák (a magyar helyesírás szerint így írható), melynek jelentése, átugrani, megkerülni. A két módszer közti különbség szembeötlő. Én az átmenet híve vagyok! Az a megoldás, nem pedig a megkerülés átugrás. Habár mindkét felfogás ugyan akkor ünnepel. Talán csak a módszerek mások. Azt nekünk kell eldönteni, melyiket tartjuk irányadónak, útmutatónak.

Önvizsgálat, feltárás, beismerés, bocsánatkérés, jóvátétel, megbocsátás. Ez az egyetlen út, mind az egyén, mind a társadalom számára. Hirtelen jó megoldások nincsenek. Az utat be kell járni sem átugrani, sem pedig megkerülni nem lehet!

Elnézést az alkalmatlankodásért, de szerintem ez ide kívánkozott.
Tisztelettel: Somogyi Péter

Explore posts in the same categories: HAZAI LEVÉL

%d blogger ezt kedveli: