VESZÉLYBEN AZ ANYAFÖLD!

harc-a-foldert.jpgA LÉT A TÉT — A parasztjaink és a nemzet fennmaradása a tét!
2007. január 1-től — A termőföld szabad préda tárgya. Bárki szabadon vásárolhat termőföldet hazánkban és azt termelhet rajta, amit akar.
Ugye ezt nem engedjük meg? A MAGYAR FÖLD NEM ELADÓ!
Minden magyarnak kötelessége megtenni a tőle telhetőt a magyar termőföld megmentéséért. A föld idegen kézbe kerülése, a nemzet halál ma még békés eszközökkel is megakadályozható. Ma még békés eszközökkel meg lehet menteni a magyar termőföldnek azt a részét, amely még magyar birtokban (tulajdonban) van. Ehhez az kell, hogy a gazda meg tudjon élni munkájából.
A termelőknek, szolgáltatóknak, kereskedőknek és fogyasztóknak össze kell fogniuk.

Területi Önellátó Rendszereket, önfenntartó kistáj-szövetkezeteket kell létrehozniuk. A kistáj közössége arra szövetkezne, hogy a közösség alapvető életfeltételeit, saját emberi, művi és természeti erőforrásaira támaszkodva maga elégítse ki, olyan mértékben, amennyire a természeti feltételek, valamint a tudomány és technika adott szintje lehetővé teszi. Nem a profit maximálás a cél, hanem BÉKÉS OTTHON – TERÍTETT ASZTAL – EGÉSZSÉGES ÉLET.

A szövetkezet küldetésének tekinti, hogy – addig is, amíg rendszerváltás, a természe­tes gazdasági rend megvalósul – a kistáj földjét megőrizze a kistáj mai népe és a jövendő nemzedékek számára. Ezért, aki a szövetkezetbe be­lép, illetve társult vállalkozói szerződést köt, kötelezettséget vállal arra, hogy a kistáj területén fekvő földjére elővételi és előbérleti jogot ad az illetékes települési önkormányzatnak. A szövetkezet szerződést köt a kistáj telepü­lési önkormányzataival, amely szerint az önkormányzatok az így felaján­lott földeket megvásárolják ill. bérbe veszik, és – előre meghatározott fel­tételekkel – a szövetkezet által kijelölt tagnak adják tartós, örökölhető használatba, vagy – a szövetkezet közvetítésével – egy-egy társult vállal­kozással kötnek hasznosítási szerződést.

Ez a fajta helyi gazdasági szerveződés a természetes társadalom egyik pillére, ősi hagyományainkhoz, ahhoz az Ősi Alkotmányunkhoz való visszatérés alapköve is egyben, amely az egyetlen alkotmányos gátja lehet annak, hogy egy nemzedék (mai és minden jövendő nemzedék) felélje, károsítsa, vagy éppen úgy, – mint korunkban – megszüntesse az utána jövő nemzedék tisztes, szabad életének feltételeit.

A JELENÜNKBEN ÍGY BENNE LENNE A MÚLTUNK, A MÚLTUNKBAN PEDIG A JÖVŐNK! – A Szent Korona eszme, a magyar történelmi alkotmány egyik alaptétele szerint:

„Minden tulajdon forrása a Szent Korona, amely a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek múlt, jelen és jövendő nemzedékeit testesíti meg. (Sacra Corona radix omnium possessionium.)”

Ennek értelmében nem vonhatók magántulajdonba a nép életének természet adta feltételei: a föld, a víz, a levegő, az energiaforrások. Hasonló a helyzet az emberi szellem alkotásaival, amelyek lényegé­ben többezer-éves közös fejlődés gyümölcsei. Következésképpen az elmúlt 16 évben hozott, ezzel ellentétes törvények és megkötött pri­vatizációs szerződések alkotmányellenesek és így érvénytelenek. Ezt a jog és a gazdaságszervezés területén az alkotmányos rendszervál­tás révén összeülő patrióta többségű Országgyűlésnek és kormányá­nak haladéktalanul érvényesítenie kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a magyar föld nem válhat a multik profitmaximáló nagybirto­kaivá, hanem a földet családi gazdaságok keretében kell művelni és megőrizni az utódok számára. „

Az erdélyi magyarok tízparancsolata kimondja:

„Makacsul ragaszkodj a birtokodban levő házhoz és földhöz, bármilyen kicsi legyen is az. Idegen nemzetből valónak el ne add, semmi áron és semmi körülmények között sem házadat, sem földedet, mert ne feledd, hogy kié a föld, azé az ország.”aratas.jpg

Mindezen intelmek ellenére lábunk alatt mégis mozog a föld! Jelenleg 400 ezer hektár (Vas megyényi terület!) van „zsebszerződés” formájában idegen kézen ill. a zsebszerződésekkel és a magyar állampolgárok nevén, de idegen pénzzel vásárolt termőterülettel együtt már januárban az összes termőterületnek legalább egynegyede kerül ténylegesen idegen tulajdonba.
A Magyar Nemzet 2006. október 3-i közleménye szerint:

„jelenleg 300 hektár feletti nagyságú termőföldet 204 különböző társaság bérel a magyar államtól, összesen 365723 hektárnyi területen. E földekből 300 hektáros egységeket kívánt értékesíteni a szaktárca még 2006-ban a törvény által biztosított elővásárlási jognak köszönhetően elsősorban a mostani bérlőknek. Szakértők szerint azzal, hogy a kormány lehetővé teszi a 300 hektáros állami termőföldek megvételét a bérlőknek, teljesen háttérbe szorítja a családi gazdaságokat, a nagybirtokrendszer kialakítását készíti elő.”

Miközben mindezzel párhuzamosan a magyar gazdák által termelt a külföldinél jóval egészségesebb magyar élelmiszerek a plázákból kiszorultak, a bevásárlóközpontokhoz képest jóval drágább, a legtöbb magyar ember számára megfizethetetlen legfeljebb hagyományos piacainkon kaphatóak, azonban ezek a piacaink is egyre inkább zsugorodnak, parasztjaink elszegényednek, létfenntartási gondokkal küzdenek, földjeik eladására kényszerülnek, amelyek az alattuk levő vízkészletekkel együtt idegen földbirtokosok kezébe kerülnek. — Segíteni kell magunkon, segíteni kell a parasztjainkat a talpra állásban, a talpon maradásban, abban, hogy megtarthassák földjeiket és nemzetünk számára elérhető áron újra egészséges élelmiszert termelhessenek. +++

Explore posts in the same categories: Hagyományok, Magyar szemmel, Országrablás, Társadalom

%d blogger ezt kedveli: